Az elmúlt 15 év gazdasági teljesítménye

A mai egy szokásosnál szárazabb, több számot tartalmazó anyag. Azt szeretnénk megvizsgálni, hogy mit mondanak az elmúlt bő 15 évről a makrogazdaság főbb mutatószámai.

GDP növekedés

Az összehasonlíthatóság miatt érdemes először a mostanit megelőző gazdaságpolitika GDP számait megvizsgálni, a V4-ek teljesítményének tükrében.
Igyekszünk minden zavaró tényezőt kizárni, ezért a vizsgált időszak az Uniós csatlakozás évétől (2004) a pénzügyi válság évéig (2008) tart. Habár 2008 év végén már bedőlt a Lehman Brothers, a magyar GDP mutató megfelelt az előzetes elemzői várakozásoknak, tehát a magyar adat válság nélkül sem lett volna sokkal jobb, ezért bent hagytuk.

Az adatokból azt látjuk, hogy, ha sereghajtóként is, de többé-kevésbé tartottuk a lépést a V4-ekkel, 2004 és 2006 között. 2007-ben viszont teljesen leszakadtunk a környező országok teljesítményétől. Amíg a másik 3 ország 2007-ben átlagban kereken 7.8 százalékot növekedett, mi 1-et, Szlovákia növekedésének pedig csak az egy tizedét hoztuk. A szomorú trend 2008-ban is folytatódott. Az 5 éves átlag azt mutatja, hogy a térséghez képest 3.2%-t veszítettünk évente. Ebben az időszakban húztak el mellettünk a v4-es országok.

Előfordulhat olyan eset is, hogy egy gazdaság lassabban növekszik, ám annál stabilabb (pl Németország), amíg egy másik gazdaság gyorsan növekszik, de a növekedés olyan gazdaságpolitikai lépések eredménye, amelyek miatt egy pénzügyi válság idején kártyavárként omlik össze a rendszer. Hogy megtudjuk, Magyarország esetében fennáll-e ez a teória, megnézzük, hogy hogyan alakultak a fenti számok a válság első 3 évében.

Mélyebb elemzés nélkül kijelenthető, hogy sajnos mi nem a lassú, de stabil gazdaságok közé tartoztunk, a visegrádiaktól való leszakadás tovább mélyült.

A korabeli hitelminősítői elemzések alátámasztják a gazdasági szerkezetünk rossz állapotát. Kritikaként említik a hosszútávú ikerdeficitet (magas költségvetési hiány mellé negatív folyó fizetési mérleg), amelyet a csúcsra járatott privatizáció bevételei sem tudtak tompítani, a stagnáló, majd bezuhanó gazdaságot, a magas munkanélküliséget. Probléma volt továbbá a lakosság, az önkormányzatok, az állami vállalatok és maga az állam magas devizaadóssága.
A 10 éves állampapír hozamok becsúsztak 10% fölé (jelenleg 3% alatt járunk), ami kamatos kamattal számolva azt jelenti, hogy a felvett hitel két és félszeresét fizeti vissza az állam. A CDS felár a 2010-es évek elején 700 pontig kúszott fel (jelenleg ez az érték 100 alatt van). A gazdaság mozgástere beszűkült, az állampapírok nem kellettek a befektetőknek. Az IMF hitel nélkül valószínűleg csődbe megyünk.

A CDS felár egyfajta biztosításként értelmezhető egy adott kötvényen. A CDS kibocsátója a CDS felárért vállalja, hogy amennyiben a kötvény mögötti követelést nem teljesítik, a kibocsátó a kötvény névértékét kifizeti a CDS vásárlójának. Minél magasabb a felár, annál valószínűbbnek tartanak a befektetők egy lehetséges államcsődöt.


A következő adatsor a 2015-2019-es adatokat mutatja. A kormányzati kommunikáció szerint 6 évig tartott rendbe rakni a gazdaságot, hogy az dinamikus fejlődésnek indulhasson. Mi most szigorúbbak leszünk és 4 évet adunk erre, hogy itt is meglegyen az 5 évnyi, normál gazdasági környezetben zajló vizsgált időszak. A 2019-es záróév pedig nyilvánvalóan a koronavírus torzító hatásait hivatott kiszűrni.

A vizsgált időszakban igazodtunk a V4-ek mozgásához, eleinte még sereghajtóként, végül a 2018, 2019-es évben az élre ugrottunk, ha nem is sokkal, de megvertük a Lengyeleket is. Szlovákia és Csehország kissé lemaradni látszik, az Uniós átlag pedig egy teljesen másik nagyságrend. A 2018, 2019-es adat egyébként EU szinten is az élmezőnybe volt elegendő.

Államháztartási hiány

A jó GDP adatok önmagában nem feltétlenül jelentenek jót. A GDP növekedés egy jó mérőszám az országok teljesítményének összefoglalására, de több mutatóval együtt vizsgálva ad valós képet az adott ország teljesítményéről. Például az amerikai hurrikánok utáni helyreállítások kedvező hatással vannak a GDP növekedésre. Ebből következik, hogy egy ország még rossz gazdasági intézkedésekkel is tud jó GDP adatokat produkálni, ha elég hitelt vesz fel és így sok pénzt tud elkölteni, akár nem hatékonyan formában is. Nézzük meg az elmúlt 25 év államháztartási hiányait.

Az elemzők által is kifogásolt magas államháztartási hiány valóban 2002 és 2006 között volt legmagasabb. Érdekesség, hogy a 2006-os adatnál a világon csak Libanonnak volt magasabb hiánya, ám a libanoni adatra magyarázatot adhat, hogy ők abban az évben komoly fegyveres konfliktusba keveredtek Izraellel. 2007-ben csaknem megfeleződött a hiány, ez a 2006-ban bejelentett megszorításoknak volt köszönhető. Volt gáz- és villamos energia áremelés, áfa emelés, duplázódott az eva kulcsa. Növekedett továbbá a jövedéki adó, egészségbiztosítási járulék, munkáltatói járulék, az szja felső kulcsa. Bevezették a kamatadót.
2007-ben további adóemelések következtek és megkezdődtek a vasútbezárások 500 kilométeren (majd 2009-ben további 800 kilométeren). 2007 április 1-jén életbe lépett az új egészségügyi reform, ami 10 ezer kórházi ágy megszüntetésével, több kórház bezárásával és számos kórház leépítésével járt. 2008-ban végül az egészségügyben és oktatásban dolgozók 13. havi fizetések és nyugdíjak leépítése, GYES 2 évre csökkentése és egyéb intézkedések következtek.
Beszédes adat az államháztartási hiány összevetése az első táblázattal. Ebből az látszik, hogy a hiány 2007-es csökkentésével párhuzamosan a gazdasági növekedésünk is visszaesett 1%-ra. Ez és a megszorítások bevezetése azt sejteti, hogy a nagy mennyiségű felvett hitel nem a gazdaság élénkítését szolgálták, hanem működési hitelek voltak.

A 2012-2019-es adatok már kedvezőbben alakultak. A rendszerváltás óta először sikerült maastrichti szerződésben megfogalmazott 3% alá csökkenteni a költségvetési hányt és ezt sikerült is megtartani 8 éven keresztül, a koronavírus érkezéséig.
Az alacsony költségvetési hiány mellé társuló magas GDP növekedés a GDP arányos államadósságot 80-ról 65%-ra csökkentette.

Állami vagyon

Alacsony költségvetési hiányt a felelős gazdálkodáson kívül privatizációval is el lehet érni. A privatizált vagyonért befolyó pénz csökkenti a hiányt, ezért megnéztük, hogy mennyiben járultak hozzá az alacsony hiányhoz a privatizációs bevételek.

Azt látni, hogy sajnos ez a lehetőség nem igazán adatott meg az országnak elmúlt évtizedben. 2000-es évek első évtizedének végére az összes eladható vagyontól megszabadult az állam.
2002 és 2010 között 190 állami cég privatizációjából 756 milliárd forint folyt be az államkasszába. Eladásra került a Postabank, a Konzumbank, az FHB Bank, az Antenna Hungária, a Malév, a Budapest Airport. Elkelt a Mahart, a Dunaferr, MÁV Cargo, a Dunakeszi Járműjavító, a Nemzeti Tankönyv Kiadó. Eladtuk a MOL részvényeinket is.
A cégeken és értékpapírokon kívül privatizálásra kerültek a nagyobb értékű állami földek, ingatlanok, köztük a mezőhegyesi ménesbirtok vagy a Balaton parti területek nagy része (2 és fél millió négyzetméter), a Tőzsdepalota, stb… Szerencsére az ingatlanok közül azóta jó néhányat visszavásároltunk, például a ménesbirtok, Hungexpo, Symacsarnok, Postapalota stb…


2010-es években az alacsony költségvetési hiány ellenére meglepően sok vagyon került vissza állami tulajdonba. Az állami vagyon értéke 12 ezer milliárdról 18 ezer milliárdra, tehát 6000 milliárd forinttal növekedett, amiben természetesen az értéknövekedés is benne van.
A visszavásárolt vagyon nagyrészt stratégiai jelentőségű. Egy kisebb gyűjtés:

  • Bankszektor: MKB, Budapest Bank, Takarékbank, Erste (15%)
  • Mol 25%-a
  • Gáz szektor:
    • Földgáz tározók 450 milliárd értekben (E.ON Földgáztrade, az E.ON Storage, Panrusgaz, MMBF Földgáztároló Zrt)
    • Főgáz
    • Égáz-Dégáz (csak ez 23 ezer km gázvezetéket jelent)
    • GDF SUEZ
  • Áram szektor, erőművek
    • Székesfehér­vári Fűtőerőmű
    • Dunamenti Erőmű
    • Démász
    • Mátrai erőmű
    • Bakonyi Villamos Művek
  • Víz:
    • Fővárosi vízművek
    • Pécsi vízművek
    • szennyvíztisztítók
  • Egyéb cégek:
    • Antenna Hungária
    • Budapesti értéktőzsde
    • GIRO zrt.
    • Nemzeti Tankönyv kiadó
  • Ingatlanok: az MNB és az állam több száz milliárdos értékben vásárolt nagy értékű ingatlanokat, irodahazákat, ide tartozik a Vadászati kiállítás miatt sokat emlegetett Hungexpo is, amit a 2005-ös eladása után 2016-ban vásárolt vissza az állam, a Syma csarnokkal együtt. Ilyen privatizált, majd visszavásárolt ingatlan még a Postapalota, az Ybl Vízház, IPOSZ székház, a Hajógyári-sziget épületei és rengeteg más fontos épület. Felújításuk elkészült vagy folyamatban, érdemes megnézni a képeket, nagyon szépek lettek. A Görgey iskola területén például közpark jött létre.
  • Műkincsek: az Értéktár program keretében 30 milliárdos értekben hoztak haza magyar kötődésű külföldre került festményeket, gyűjteményeket, egyéb műkincseket. Ezekből a leghíresebbek a Seuso-kincsek és a Munkácsy trilógia
  • Földterületek: 25 ezer hektár földet vásárolt a magyar állam. Ebbe beletartozik a 2004-ben eladott mezőhegyesi ménesbirtok is, a vetőmag üzemmel együtt

A lista természetesen nem teljes. 200-nál több cég vásárlása történt meg, több, mint 2000 milliárd forint értékben. A lista összeállításakor a külföldről hazahozott vagyonra koncentráltunk, így egy-két kivételtől eltekintve külföldi tulajdonostól került visszavásárlásra és egy-két elem került csak belőle re-privatizálásra.

Aranytartalék

Szorosan nem kapcsolódik a témához, ám a cikk írása közben többször belefutottam abba a kormányzati kommunikációba, miszerint az aranytartalék 3-ról 95 tonnára növelése a nemzeti vagyont gyarapította több, mint 90 tonnával. A korrektség jegyében ezt a kis csúsztatást is szeretnénk tisztázni.
Az aranytartalék 95 tonnára emelése idején a jegybank nemzetközi tartaléka (készpénz, értékpapírok, nemesfémek) nem változott számottevően, 38 milliárd dollár körül alakult. Az aranytartalék növelése inkább portfólió átrendezést jelent, valamelyik másik eszköz terhére.

Az aranytartalék 2018-as hazahozatala azonban valóban egy pozitív jegybanki döntés. A hazahozatal előtt egy nem-allokált számlán volt nyilvántartva a jegybanki arany egy londoni bankban. Ilyenkor nincs sorszám szerint nyilvántartva az aranytömb, hanem lényegében egy 3 tonna aranyról szóló követelésünk volt nyilvántartva.
A nem-allokált számla előnye, hogy olcsó, viszont a szélsőségesen rossz helyzetekben, mint például egy háború vagy totális gazdasági összeomlás, tehát olyan esetekben amikor az arany visszaszerzi fizetőeszköz jellegét, egy papíron létező követelés nem biztos, hogy segít.

Devizaadósság

A hitelminősítők vizsgálják és súlyozottan figyelembe veszik az értékelés elkészítésénél az államadósság szerkezetét. Az alacsonyabb deviza adósság nyilvánvalóan jobb, nincs árfolyamkockázat és a lakossági állampapír állomány a kamatok országon belül tartását segíti. Ezenkívül a magas hazai arány az adósság válságállóságát is biztosítja, hiszen a külföldi nagybefektetők egy pénzügyi válság idején a Magyarországhoz hasonló kis országok állampapírjait ráeresztik a másodpiacra, ami a hozamok gyors emelkedését, így a hitelfelvétel drágulását, ezáltal pedig a válságkezelés mozgásterének csökkentését okozzák.
A lakosság állampapír vásárlásra bírása nem mindig olcsó, lásd a MÁP+ más befektetésekhez képest magas kamatait, viszont hosszútávon mindenképpen megéri.
A deviza adósság mértékének bemutatására a pénzügyminisztérium könnyen emészthető ábráját hívjuk segítségül.

Már a 2010-es évtől beindult egy gyors csökkenés, a PM számításai szerint 2024-re érhetjük el azt az állapotot, amikor több deviza követelésünk van, mint tartozásunk. Az ilyen jóslatokat kezeljük fenntartásokkal, de a tendencia mindenesetre nagyon jó. Ez egyébként meg is szokott jelenni a hitelminősítők értékelésében, mint pozitívum.

Programok

Az államháztartási hiánnyal kapcsolatban az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy államnak nem feladata mindenáron szigorú költségvetési politikát folytatnia. Egy állam fontos feladata, a beruházás, fejlesztés. Hosszútávon működő gazdaságot kell felépítenie és a szociális életben is fejlődni kell, mint például oktatás, egészségügy, sport, infrastruktúra stb…
Ceausescu, romániai diktátor például mindenáron meg akarta szüntetni a román államadósságot, ezért rendkívül szoros költségvetési politikát folytatott, ami a gazdaság teljes leállását és az emberek súlyos szegénységbe taszítását eredményezte. A görögök ennek ellenkezőjét csinálták, a túl laza költségvetési politika hozzájárult a pénzügyi válság elmélyedéséhez, Görögország éppen csak elkerülte az államcsődöt és azóta sem sikerült kilábalni a gazdasági problémákból, jelenleg is a GDP arányos államadósság 210%-on áll.
Ezen a vékony kötélen táncolva kell megtalálnia egy kormánynak a megfelelő egyensúlyt. Az, hogy mi az megfelelő volumenű fejlesztés már nem annyira egzakt, mint az eddigi mutatók. Felsorolunk néhány nagyobb futó vagy lezajlott állami programot, alapot adva ahhoz, hogy költ-e eleget az állam, de végkövetkeztetés már vita tárgyát kell, hogy képezze.

  • A demográfiai problémákat célzó családtámogatási programok összességében a nemzetközi élvonalba tartoznak, a családtámogatási rendszer évi 3000 milliárdos költségvetéssel dolgozik
  • Fut a Modern Városok és Modern Falu program, előbbi 3500, utóbbi eddigi 600 milliárdos költségvetéssel
  • Elindult a Kisfaludy program, 820 milliárd
  • Egészséges Budapest Program, 750 milliárd
  • Sportturisztikai beruházások, amiben a nagyobbak a Puskás Aréna, Duna Aréna, a kézilabda vb csarnokai, atlétikai stadion, 560 milliárd
  • Jelenősebb sport infrastruktúrához kapcsolódó programok, a Modern Városok és Modern Falu programok pályázatain kívül elindult a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program és az Aktív Magyarország Program
  • A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram és a Budai vár felújítása 500 milliárdos tétel
  • Lassan befejeződik a Liget Projekt, 150 milliárdos parkrendezés
  • Csepeli rozsdaövezeti program, itt a rozsdaövezet rendezése keretében épülne meg a Diákváros, a Fudan egyetem, a fent említett Atlétikai stadion, az új Galvani híd árvízvédelemmel kiegészítve, itt már ezer milliárdos tételről van szó
  • Épül a Budapest-Belgrád vasútvonal 750 milliárdért
  • Építünk atomerőművet is, Paks II, 3000 milliárd
  • Zrínyi 2026 hadsereg fejlesztési program: átfogó honvédelmi fejlesztési program 3500 milliárdos költségvetéssel, erről lehet, hogy készül külön bejegyzés is, mert az új hadipari eszközök nagyon menők
  • Stratégiai cégek visszaállamosítása: a cégfelvásárlások egy 2010 óta futó program, a főként energetikai, kisebb részben egyéb stratégiai vállalatok államosítására 2020 év végéig 2000 milliárd forintot költöttünk

A programok és beruházások megítélése vegyes. A felsorolásban igyekeztünk a legnagyobb mértékű beruházásokat összeszedni attól függetlenül, hogy egyetértünk-e vele vagy sem. A felsorolás a fejlesztések nagyságrendjét hivatott szemléltetni.

Az látszik, hogy bizonyos területeken rekord mértékű beruházások indultak, a költségvetési hiány számaiból viszont az is látszik, hogy ennél többet is elbírna a költségvetés, aminek valószínűleg az egészségügyben lenne a legjobb helye, bár az az adósságráta csökkenésének a lassulásával járna.

Facebook kommentek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé, név/email megadása nem kötelező