Balaton

A nyári toptéma általában a Balaton. Rengeteg negatív hír érkezik a Balatonról. Lebetonozták, algás, mérgező, Mészáros Lőrinc megvette, drága a lángos, kiszárad és a szabadstrandokat is bezárták. Valóban sok minden történik a Balaton körül, sok az építkezés és sok ingatlan is gazdát cserélt. A sok apró információból és sárdobálásból már nagyon nehéz kibogozni, hogy mi is történik a magyar tengeren. Ezért kicsit áttekintjük, hogy mi zajlik a Balatonon, milyen beruházások indultak, mely ingatlanok adják a vita alapját, hogy egy kerekebb képet kapjunk a történésekről, ami remélhetőleg egy jó kiinduló pont lehet. A vitát nem fogjuk eldönteni, a cél, hogy kicsit összeszedjük a hírmorzsákat és adjunk egy alapot a Balatonnal kapcsolatos vitákhoz.

Fejlesztések

2030-ig a turizmus fejlesztése egy kiemelt kormányzati szándék. 2017-ben elindult a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030, más néven Kisfaludy program, amely egy átfogó turisztikai fejlesztési program, 820 milliárd forintos költségvetéssel. Ezen belül is a Balaton a legkiemeltebb terület, a keretből 365 milliárd jut a Balaton térségének fejlesztésére. Vannak közvetlen turisztikai fejlesztések, szálláshely fejlesztések, infrastruktúra, stb…
A végső cél a turisztikai ágazat 16%-os GDP arányos hozzájárulása a gazdasághoz.

Infrastruktúra

Egy átfogó fejlesztés alapja a megnövekedett forgalmat kiszolgáló infrastruktúra. Ebbe beletartozik az autós, kötöttpályás tömegközlekedés és a kerékpáros közlekedés fejlesztése.

A kerékpáros fejlesztések két legnagyobb lélegzetvételű projektje a Budapest-Balaton kerékpár út és a Balaton kör. A Budapest-Balaton kerékpárút 2022 végére készül el teljesen, a Balatoni bringakör 205 kilométerének felújításából pedig 68 elkészült, 33 km van kivitelezés alatt, 99 km pedig előkészítés alatt. 4 km-t nem érint a fejlesztés.

A megnövekedett turistaforgalom megnövekedett autós forgalommal jár. Ehhez közúti fejlesztésekre is szükség van.

  • Észak: Székesfehérvár irányából az északi partra érkező forgalmat a 8-as főút vezeti el, itt 2×2 sávosra bővítések zajlanak, átadták a várpalotai elkerülőt és Veszprém déli elkerülőjét.
  • Dél: A 67-es főút utolsó 10 km-es, M7-esben végződő szakaszának 4 sávossá bővítése idén kezdődött, 3 év múlva készül el.
  • Kelet: 2019-ben befejeződött a 710-es főút meghosszabbítása az M7-ig, így az M7-ről közvetlenül lehajthatunk az északi part felé a 710-as útra.
  • Nyugat: A Balaton nyugati partját az M76-os 2×2 gyorsforgalmi út fogja bekötni az M7-es autópályára, az első Balatonszentgyörgy-M7 szakaszt már átadták, a teljes, Keszthely érintésével Zalaegerszegig tartó szakasz 2024 év végére várható.

A vasúti fejlesztések északon és délen is szükségesek. A déli vasútvonal 2018-ban készült el, megszűntek a sebességkorlátozások, megújulnak az állomások. A projekt része volt a Kaposvár-Fonyód vonal és a szakasz állomásainak a felújítása is, hogy déli irányból is sebességkorlátozás nélkül elérhető legyen a Balaton vasúton, növelve a kötöttpálya versenyképességét.
Az északi szakasz nagyobb lélegzetvételű projekt. A pálya- és állomásfelújítások mellett, itt szükség van villamosításra is, mivel ezen a szakaszon dízel mozdonyok közlekedtek. Az első 55 kilométeres Szabadbattyán és Balatonfüred közötti villamosított pályaszakaszt már átadták, a Füred-Keszthely 106 kilométeres szakasz tervezés alatt áll.

Szálláshelyek

A Kisfaludy program zászlóshajó projektje a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció, amely egy országos, 300 milliárdos szálláshely felújítási program. A programban országosan 15 ezer szálláshely, 60 ezer szobája érintett, így a vidéki szálláshelyek kétharmada megújul. Pontos összesítést nem publikáltak a balatoni térségre vonatkozóan, de a Balaton kiemelt turisztikai övezetnek számít a soproni és a tokaji térség mellett.
A legélesebb vita ehhez a programhoz kapcsolódik, a pályázatokon kifejezetten sikeresek a kormányközeli vállalkozók. Habár a újságok sok esetben évtizedek óta, kormányoktól függetlenül is sikeres nagyvállalkozókat előszeretettel tüntetnek fel NER közelinek, ezen csúsztatások nélkül is sikeresnek mondhatóak a jobboldali vállalkozók. Itt külön részletes gyűjtésnek nincs értelme, végtelen mennyiségű írás található a ezzel kapcsolatban a neten, de röviden ránézünk a messze legfelkapottabb ügyre.

A messze a legtöbbet emlegetett ügy a Hunguest Hotels 17 milliárdos támogatása.
A felháborodásra az adott okot, hogy a narratíva szerint a koronavírus válság közepén, a vállalkozások megsegítése helyett, megítéltek Mészáros Lőrincnek egy 17 milliárdos támogatást, aki a támogatás ellenére elbocsájtott 800 munkavállalót. A konkrét ügyet közelebbről vizsgálva azt látjuk, hogy az alapállítás igaz, ám a narratíva tartalmaz némi csúsztatást.
Habár a kiutalás valóban 2020-ban történt, maga a pályázat 2019-es. A pályázat a Kisfaludy program egy alprogramja, amely kifejezetten a nagy kapacitású szállodák fejlesztését célozta. A program 100 milliárd forintos kerettel működött, ebből a Hunguest egy 14 szálloda fejlesztéséből álló 50 milliárd forintos projekthez nyert 17 milliárdot. Ez egyébként Magyarország történetének legnagyobb szállodafelújítási projektje. A nagyjából 30%-os támogatás nem számít magasnak, mivel 50% a jellemző, abszolút értékben viszont valóban a legnagyobb összegű támogatás a teljes Kisfaludy programon belül. Az dolgozói létszám leépítése nem szokatlan, egy nagy szálloda teljes rekonstrukciója 2-3 évig is lehúzódhat, erre az időszakra a munkavállalókat elküldik, az újranyitás után pedig visszatöltik az állományt, ami megfelel a pályázati feltételeknek, ugyanis 2019-ben nem volt ehhez kapcsolódó kitétel. A magas, 800 fős leépítést az indokolja, hogy a koronavírus miatti lezárások alatt újraütemezték és egyszerre indították el a fejújításokat. A felújítással nem érintett, de a pandémia miatt zárva tartó szállodákban nem történt leépítés, a 800 munkavállaló így is a teljes létszám majdnem 50%-át jelenti.

Strandok

A lángos ára után talán a legfelkapottabb téma. A szabad és fizetős strandok megfelelő arányát nem tudjuk, azt mindenki maga dönti el, viszont azt tudjuk, hogy 53 szabadstrand és 57 fizetős strand van a Balatonon. A szabadstrandok hozza 25 km, a fizetősöké pedig 15 km.
A Kisfaludy keretében eddig 98 strandfejlesztési projekt valósult meg, ebből 45 szabadstrand.

Hajózás

A következő években összesen 2,5 milliárd forint uniós forrást szánnak a balatoni vitorlásturizmus fejlesztésére, a magyar költségvetésből pedig további 13 milliárd jut a vitorlázás fejlesztésére, 2,1 milliárd kikötőfejlesztésre, 4,9 milliárd a Bahart hajóparkjának fejlesztésére.

Egyéb turisztikai fejlesztések

A Balaton környékén rengeteg kisebb, nagyobb négyévszakos turisztikai projekt fut jelenleg is. A cél, hogy a Balaton főszezonon kívül is látogatott maradjon. Ebből hoztunk néhány példát.
Ilyenek a Zalaszabaron, Szántódon, Alsópáhokon támogatott kalandparkok. A balatonfüredi, zalakarosi, hévízi, kehidakustányi gyógyhelyfejlesztés. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park rendezése, a Kuthy-kúria, a Fenékpusztai Majorság, a Szántódpusztai majorság felújítása. Rendezésre kerül a teljes Festetics örökség, ebből a legnagyobb projekt a Festetics kastély felújítása. Nagyon népszerű a felújított szigligeti vár is.
Külön projektet kapott Tihany és Badacsony turisztikai fejlesztése.
A balatoni bringakörre csatlakozva egy kerékpáros turizmust elősegítő projekt is fut. Új erdei és túraútvonalak, kerékpáros központok jönnek létre és tervben van egy pick up – drop off szolgáltatás.
Indultak természetjárással kapcsolatos fejlesztések is (Kápolnapusztai Bivalyrezervátum, Tapolcai-tavasbarlang, Hegyestű Geológiai Bemutatóhely, Salföld Major, Hegyestű Geológiai Bemutatóhely).

A vendéglátó helyek sem maradtak ki a pénzosztásból a Laposa Bence botrányáról híres programban másfél milliárdos támogatást osztottak szét Balaton környéki vendéglátó helyek között.

Összegzés

Áttekintettük a Kisfaludy Program balatoni fejlesztéseinek nagyobbik részét, a teljes, országos program rendkívül komplex és példátlan mértékű turisztikai fejlesztés. Egy ekkora léptékű program esetében természetesen sorra jönnek a kritikus hangok és a társadalmi viták. Sok fejlesztést átnézve úgy látom, hogy nem lehet a balatoni fejlesztésekre ráhúzni semmilyen sztereotípiát. Nem lesz lebetonozva, sem lezárva. A projekteket külön-külön kell vizsgálni és támogatni, nem támogatni. Már csak azért is, mivel a projektek nagyon szerteágazóak.
Egyes fejlesztések zöld területet vesznek el, esetleg rontják a panorámát, ezeket teljes joggal kritizálják a helyiek. Például a Balatonvilágosra tervezett szálloda, amit szerencsére sikerült megakadályozni.
Továbbá jogos kritika merül fel a pályázati pénzek átláthatósága és fejnehéz kiosztása miatt is.

Kié a Balaton?

Ebben a részben arra vagyunk kíváncsiak, hogy honnan került elő ez a hatalmas NER-hez köthető Balaton menti ingatlanvagyon.

Hunguest

Ez a történet 1992-ben indul, ekkor hozták létre a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítványt (MNÜA) a szakszervezeti üdültetés pótlására, amelybe kiszervezték az egykori SZOT üdülőket. Az MNÜA létrehozta a Hunguest Hotels Rt.-t (HH), amelybe kiszervezte az ingatlanjait. Ebben a részvénytársaságba vásárolta be magát 1996 végén az Arago egy három másik cégből álló konzorciumon keresztül (Eravis, Pannon Váltó és Aquincum Kárpótlásijegy Befektetési Rt.). Az állami számvevőszék 2001-es jelentése szerint az ügylet a vevőnek nem került semmibe, mivel a HH a bevételből Arago részvényeket vásárolt. Később az Eravis és a HH egybeolvadt, a HH megkapta üzemeltetésre az Eravis szállodáit bérleti díj fizetése ellenében, az Eravis pedig az Arago-csoport mindössze hét fõvel mûködõ vagyonkezelõ cégévé alakult. Az MNÜA a maradék HH részesedését végül 2004-ben adta el az Aragonak, ezzel a teljes SZOT vagyon kikerül az alapívány tulajdonából. 2011-ben a Kehi ezzel az ügylettel kapcsolatban feljelentést tett, mivel a vizsgálat során arra jutottak, hogy a Vagyonkezelő Zrt. a 9 ingatlant magába foglaló, 8 milliárd forint értékű üzletrészért mindössze 4 milliárd forint értékű Hunguest Hotels részvényt kapott. Így a névérték kétszereséért jutott a részvényekhez, míg ugyanezen a napon 2,1 milliárd forint értékű Hunguest Hotels részvényét csupán névértéken értékesítette a tulajdonostárs Arago Rt.-nek. Az ügylet eredményeképpen a Hunguest Hotels Zrt.-ben lévő szavazati jogát is elvesztette.
Az MNÜA 365 ingatlanból álló porfólióval indult, ezt 15 év alatt teljesen lenullázta, a rábízott SZOT vagyont fokozatosan széthordták.

Az Arago mögött egyébként egy a bal oldali politikai elittel kiváló viszonyt ápoló, milliárdos üzletember, Leisztinger Tamás áll. Később azzal a Tüttő Katával alapított családot, aki 2010 előtt a közbeszerzési bizottság elnöke volt, jelenleg pedig Karácsony Gergely főpolgármester-helyettese. Leisztinger utoljára 2020-ban került be a médiába, amikor egy offshore cégen keresztül nyert el egy BKV-tendert, de nem tudta teljesíteni a vállalását.

Mészáros Lőrinc cége, a Konzum Nyrt végül 2016-ban vásárolta meg az addigra már rossz állapotban lévő Hunguest Hotelst Leisztingertől.

Kemping területek

Egy évvel később Mészáros cége egy komoly kemping portfólióhoz jutott a Balatontourist, SCD-től való megvásárlásával.
Az SCD még 2005-ben jutott hozzá az addig állami és önkormányzati tulajdonban lévő Balatontourist, Zalatour és Siotour által birtokolt 26 kempingre, három szállodára és két nyaralótelepre, kétszázhatvan hektáros területen (2.6 millió m2). A három nagy cég a teljes balatoni kempingpiacot lefedte.
A privatizáció nem sikerült jól. A teljes portfólióért 8 milliárd forintot fizetett az SCD, amit korabeli írások “fillérek”-ként emlegetnek, később pedig egy értékes, Tihanyra néző, Balaton parti 1550 négyzetméteres telek nem tisztázott körülmények között Medgyessy Péter nevére került. A jutányos árért cserébe beígért 100 milliárdos fejlesztésekből semmi sem valósult meg.

Az ingatlanportfóliót többször is átrendezték, végül ebből jutott, a mostani Balatontourist megvételével, 106 hektáron, 12 kemping üzemeltetési jogához a Konzum Nyrt az SCD-től (ez nem jelent tulajdonjogot).

Az SCD az egykori 3 céget szétdarabolta és az elmúlt években kiárusította a területeket. Ilyen például a Napsugár Kemping 100 hektáros területe is vagy a Strand-Holiday kemping.

Diófa Ingatlan Befektetési Alap

A Diófa ingatlan alap átvétele az FHB banktól magával hozta a balatonalmádi Yacht Campinget, illetve egy összesen 6,4 hektáros ingatlant Balatonalmádi központjában.

Keszthelyi Yachtkikötő

Ez már egy Tiborczhoz köthető ügylet, 2015-ben szerezte meg a keszthelyi kikötő üzemeltetési jogát és a területen lévő kiszolgáló épületek tulajdonjogát (a telek tulajdonjoga nem tartozik bele). Ez eredetileg önkormányzati tulajdon volt, így itt már privatizációval is találkozhatunk.

Hullám Szálló

Szintén Tiborczhoz köthető ingatlan. Ezt az ingatlant a Danubius csoporttól sikerült megszerezni. A Danubius európai szinten is jelentős szállodaláncnak tekinthető. Állami vállalatként indult, a privatizációs időszakban tőzsdére vitték, ma már angol tulajdon. Olyan szállodák vannak tulajdonában, mint a Gellért Hotel, a Grand Hotel vagy az Astoria.

Club Aliga

A Club Aliga 52 hektáros egykori pártüdülő komplexum, két és fél kilométer partszakasszal. A területen 84 épület található, köztük az egykori Kádár-villa.
A projekt nagy sajtóvisszhangot kapott, mivel nagyszabású fejlesztések indultak a területen és egy hosszú partszakasz is érintett.
A hatalmas területet 2007-ben 5,5 milliárd forintért megvette a Pro-Mot nevű izraeli ingatlanfejlesztő cég az államtól, 75 milliárdos fejlesztési ígérettel, de a fejlesztésekből semmi sem valósult meg. 2017-ben az akkor még Mészároshoz és Tiborczhoz köthető Appeninn Holding vette meg a Pro-Mot Kft.-t, de később mindketten kiszálltak belőle.

Balatonöszödi villa

Habár szorosan nem kapcsolódik a témánkhoz, mégis jó példa a korabeli privatizációs viszonyokra.
A balatonöszödi pártüdülőből 1994-ben az Altus Zrt, egy 10 éves lízingszerződés keretében megvett az államtól egy vízparti 3300 négyzetméteres telket, rajta egy többszintes villával. Ezt az állam vissza is bérelte szintén 10 évre, így az ügylet kifejezetten kedvező volt. Az Altus Zrt egyébként Gyurcsány Ferenc cége.

Összegzés

A lista természetesen nem teljes, de az megállapítható, hogy valóban a Tiborcz-Mészáros páros a Balaton környékének legnagyobb területtel rendelkező tulajdonos, tehát ezek az állítások megállják a helyüket.
Viszont az is látszik, hogy az állami Balaton menti vagyon széthordása már az előző érában megtörtént, az elmúlt évtized mozgásai magántulajdonok cseréjét jelenti. A Balaton parti ingatlanok történetét trükkös szerződések, áron aluli privatizációk és soha el nem kezdett beruházások kísérik végig. Ennek tudatában egyes közéleti szereplők megszólalásai több, mint hiteltelenek.
A nagymértékű privatizációk szerencsére megálltak, bár jelenleg is vannak eladó állami balatoni ingatlanok, mint például

  • A fent említett épületek a keszthelyi kikötőben, szintén Keszthelyen a Via szálló
  • Az egykori balatonőszödi kormányüdülő megmaradt része
  • siófoki Erzsébet szálloda és Hotel Móló
  • A MÁV a balatonkenesei és a balatonlellei üdülőjét árulja, a Posta pedig a balatonalmádit
  • Egy balatonakali diáktábor és két nagyobb lellei üdülő

A költségvetésnek ezek a bevételek elhanyagolhatóak, talán lehetne találni az ingatlanoknak valamilyen közösségi funkciót, mint például az Erzsébet táborok esetében is történt.

Facebook kommentek