Az egészségügy egy örökös vitatéma, ráadásul a koronavírus válság alatt kiéleződött a nézetkülönbség. Az egyik oldal szerint az egészségügy dinamikus fejlődésen ment keresztül, amég a másik oldal szerint az elmúlt 10 év alatt fokozatosan és folyamatosan leépült. Az ilyen esetekben általában félúton szokott lenni az igazság. Ebben az írásban azt fogjuk vizsgálni, hogy mik történtek és mik nem történtek meg az egészségügy fejlesztésével kapcsolatban. Az első felében megnézzük a főbb fejlesztéseket, programokat, a másodikban, a negatívumok részben pedig jön a feketeleves.

2010-ig

Nulladik lépésként a tiszta kép érdekében látni kell, hogy honnan indult az egészségügy 12 évvel ezelőtt.

A 2006-ban kezdődő megszorítási csomagok alaposan megtépázták az egészségügyet is. 2007 április 1-jén életbe lépett az új egészségügyi reform, ami 10 ezer kórházi ágy megszüntetésével, több kórház bezárásával:

• Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ
• Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
• Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet
• Szolnoki Tüdőkórház
• Pécsi Tüdőkórház és Szanatórium

és számos kórház leépítésével járt. 2008 végén eltörölték az egészségügyi dolgozók 13. havi fizetését, ami összességében átlagosan 5%-os fizetéscsökkenést jelentett 2009-re. Az évekig elhanyagolt béremelésekkel és a 13. havi elvételével a humán-egészségügyi ellátás bruttó átlagbére az amúgy sem acélos teljes magyar átlagbér 78%-ára csökkent 2010-re. Súlyos orvoshiány alakult ki, 2010-re pedig a Hospinvest is csődbe ment és a hitelezők vitték el az ellátásra szánt pénzt.

Pozitívumok

Innentől már a 2010 utáni korszakot vizsgáljuk.

Intézményi fejlesztések

Az elmúlt 10 évben lezajlott egy komolyabb, 500 milliárdos vidéki intézményi fejlesztési program. 2020 végéig

• 91 kórház felújítása
• 54 rendelőintézet felújítása
• 23 új rendelőintézet építése
• új eszközök, berendezések beszerzése

Ezek a projektek meglepő módon színvonalas fejlesztéseket eredményeztek. Néhány példa képekben:

Mentőszolgálat

• 107 mentőállomás felújítása
• 34 új mentőállomás építése
• 1000 darab új mentőautó, ezzel 8,3-ról 4,8-ra csökkent a mentőautók átlagéletkora
• Új mentőorvosi autó flotta
• 9 darab mentőhelikopterből álló flotta létrehozása (azelőtt bérelt helikopterekkel működött a mentés), amivel Magyarországon is lehetővé vált az éjszakai helikopteres mentés
• Az OMSZ teljes munkaruha állomány cseréje, egy beszerzéssel
• Az OMSZ költségvetése 124%-al, 26,7 milliárdról 60 milliárdra növekedett

Nővérszállók

2018-ban elindult egy nővérszálló felújítási program. 4 új épület épül és 12 szállót pedig felújítanak. A programot egy évvel később 1 milliárd forinttal kibővítették és további projekteket jelentettek be.

Humánerőforrás

Először is érdemes megnézni az elmúlt évek bérrendezését, és másodszorra azt, hogy ezek hogyan működnek a gyakorlatban.
2010 és 2016 között az egészségügyben 2012 és 2013-ban történt kisebb mértékű hiánypótló béremelés, viszont a gazdaság 2016-ra bekövetkező stabilizálása és újraindulása után világos kormányzati szándék látszik az egészségügyi bérek rendezésére.

Szakdolgozók

A többlépcsős béremelés 2016 és 2018 között 53, a 2019-2022-es időszakban pedig 72%-os alapbér emelést jelent. Az utolsó lépcső a 2022 január 1-jén bekövetkező 21%-os emelés.

Orvosok

2016-ban 107, 2017-ben pedig 100 ezer forintos bruttó béremelést jelentettek be. De az igazi bérrendezés a 2021-2023-as időszakban történő orvosi bérrendezés, amely a legnagyobb léptékű orvosi bérrendezés az elmúlt évtizedekben. a 2023-as harmadik lépcső után a bruttó alapbérek 687 837 és 2 380 057 között fognak mozogni, pótlékok és egyéb díjak nélkül.

Gyakorlatban

Az, hogy a béremelési program mire volt elég, azt abból lehet kikövetkeztetni, ha megvizsgáljuk, hogy az egészségügyi átlagbér mire elegendő a teljes nemzetgazdaság átlagbéréhez viszonyítva, tehát milyen státuszt foglalnak el az egészségügyi dolgozók a társadalomban.

A 2020-as év szándékosan maradt ki a diagramról, mivel a Covid miatti rengeteg túlóra torzítja a versenyt és a valóságnál pozitívabb képet mutat a béremelés eredményéről. Egyébként a 2020-as évben a kék vonal megelőzi a pirosat, de ez a járvány miatti plusz munkának és az egyszeri 500 ezer forintnak a hatása.
A adatokból az látszik, hogy 2016 után a humán-egészségügyi ellátás átlagbére felzárkózott a nemzetgazdasági átlagbérekhez. Az adatsor természetesen nem tartalmazza a szakdolgozói béremelés utolsó 3 lépcsőjét, amelyek a pont a nagyobbik részt képviselik és a 2020-ban bejelentett orvosi bérrendezést sem. Kíváncsian várjuk a 2023-as adatokat, de sajnos csak 2024-ben fogjuk látni a teljes program hatását. Azt kijelenthetjük, hogy az egészségügyi átlagbér még dinamikusabb növekedést fog mutatni és minden bizonnyal át fogja lépni a nemzeti átlagbér mértékét.

Dolgozói létszám

Kincses Gyula 2019-es végtelenül részletes elemzéséhez nem lehet semmit hozzátenni, a főbb megállapítások:

• A dolgozó orvosok száma folyamatosan nő
• Növekszik a fiatalok aránya
• A külföldre vándorló orvosok száma folyamatosan csökken
• Az orvoshiány továbbra is aggasztó
• Földrajzilag nem egységes, Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb a hiány
• Habár külföld elszívó hatása csökken a magánszféra elszívóhatása jelentős
• Az orvosok korösszetétele predesztinálja a jövőbeli hiány növekedését
• Azonnali lépésekre van szükség (2019-ben még nem tudhatott a 2020-ban bejelentett béremelésről)

Egészséges Budapest Program (EBP)

Mint ahogy az intézményi fejlesztések részben ki is emeltük, a legnagyobb volumenű fejlesztések a konvergencia régiókban – Budapesten és Pest megyén kívül – zajlottak, miközben az évi 70 millió orvos-beteg találkozás fele budapesti és pest megyei intézményekben történik. Ezt az anomáliát hivatott feloldani az Egészséges Budapest program, ami egy 2017 és 2026 között lezajló 700 milliárdos fejlesztési csomag, kifejezetten Budapesten és Pest megyén belül. A program intézményi és infrastrukturális fejlesztéseket és eszközbeszerzéseket támogat. A program nagy és szerteágazó fejlesztésekből áll, teljes listát lehetetlen készíteni, példákat azért gyűjtöttünk.

Szigetszentmiklóson például spirométer, érrendszeri szűrőeszköz, kardiotokográf, sebészeti lézer, lágylézer, EKG, videopolkoszkóp, ultrahang készülékek, videogasztroszkóp, mammográf és számítástechnikai eszközökre nyertek pályázatot.
A Szent Imre kórház képalkotó diagnosztikai eszközöket, ezek között CT-ket, MRI és DSA gépeket kapott, és folyamatban van a műtéti, aneszteziológiai, intenzív, terápiás ellátás teljes eszközparkjának a cseréje és a teljes informatikai eszközparkot is cserélték, ami több mint 600 számítógépet, monitort és egyéb perifériákat, nyomtatókat jelent.
A Szent János lecserélte a régi ágyait elektromos emelős, felszerelt modern kórházi ágyakra, képdiagnosztikai és műtői eszközöket vásárolt, teljes felújítás kapott a meddőségi klinikájuk és már kiírták a Szent János épületcsoportjára a teljes felújítást és parkrendezést.
Megújult a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikája, megújult és új tömböt is kapott a Szent Ferenc Kórház, elkészült a Budai Irgalmasrendi Kórház új szárnya, év végére elkészül a Heim Pál és átadták az Országos Onkológiai Intézet mellkassebészeti klinikájának felújított épületét és új, csúcstechnológiás műtőjét.
Az óbudai Szent Margit kórház 2 milliárdos fejlesztési csomagot nyert, épületfelújításra és komoly eszközfejlesztésekre.

Szuperkorház

Az EBP legnagyobb beruházása a Dél-budai Centrumkórház építése. Az új szuperkórház 223 ezer négyzetméter alapterületen épül, és 1,2 millió embert lát majd el. A projekt összköltségét 300 milliárdra becsülik, amiben benne van a telekvásárlás, az épület felépítése, az eszközpark és a közlekedési infrastruktúra bővítése, ami magába foglal villamospályákat, úthálózat bővítést és új autópálya csomópontot is. A kormányzati szándék egy világszínvonalú high-tech kórház felépítése, ahol az égési plasztikán kívül minden egészségügyi ellátás megtalálható, a legmagasabb színvonalon és kényelemben. A látványtervek nagyon jól néznek ki, kíváncsian várjuk a projekt tényleges elindulását és főleg az átadását. A tervek szerint az átadás 2026-ban történne, de egy ekkora állami beruházás esetén nem lenne meglepő a lényeges csúszás sem.

Negatívumok

A fenti fejlesztések ellenére még mindig alapvető problémák vannak a magyar egészségügyben.
Az orvosi béremeléssel látszólag a MOK elégedettnek tűnik, viszont a MESZK és a MOMSZ további sürgős bérrendezést követel a szakdolgozóknak és a mentősöknek. Mivel az orvosok emelése magasabb, mint a szakdolgozóké, a bérszakadék növekedett. A mentősök bére még mindig alacsony, a szakdolgozók körében pedig az OKJ-s végzettséggel rendelkező kezdők 2019-ig csak bérkiegészítéssel érték el a garantált bérminimumot. Ebből is látszik, hogy mekkora szükség volt a szakdolgozói bérrendezésre, amit mindenképpen folytatni kell.

A „dolgozói létszám” részben már említettük, hogy sikerült megállítani a nagy arányú orvos elvándorlást, viszont hatalmas munkaerő hiány miatt a csökkenés megállítása nem elegendő, a dolgozói létszám gyors növekedésére van szükség. Rendszeresen jelennek meg hírek, miszerint egy-egy kórházban akadozik az ellátás szakember hiány miatt. Tatabánya jó példa, hiába lett az intézményi fejlesztés legnagyobb nyertese, kapott felújítást, rengeteg új eszközt és 2020-ban 18 milliárdot kapott egy új tömb építésére, rendszeresen akadozik az ellátás munkaerő hiány miatt.
Tehát a munkaerőhiányt egyelőre nem sikerült megoldani.

Az is aggasztó jel, hogy 2019-ben a GDP arányos egészségügyi kiadások tekintetében Európában Magyarország, Litvániát leszámítva az utolsó helyen állt. Ez a béremelésekkel mindenképpen javulni fog, de az eredmény szépen megmutatja, hogy a gazdaság még több fejlesztést elbírna, ami gyorsabb felzárkózást tenne lehetővé.

Elmaradtak a nagyobb, az egészségügy működését átalakító reformok is. Arról egyelőre nincs konszenzus, hogy melyik irány a helyes, így ebbe nem érdemes mélyebben belemenni, de abban van konszenzus, hogy átalakításra szükség van. Ehhez igazából politikai akarat és bátorság fog kelleni, választások előtt már nyilvánvalóan nem lesz ilyen, a következő ciklusban viszont érdemes lenne foglalkozni a kérdéssel.

Összegzés

Valami egyértelműen elindult az egészségügyben. 500 milliárdos vidéki fejlesztés után 2017-től a Pest megyében is folyik egy 700 milliárdos fejlesztés. A 2016-tól 2023-ig tartó bérrendezések nagyságrendileg hasonló összeget emésztenek fel. Az eddig átadott projektek, beszerzések színvonalasak és modernek. Láthattuk, hogy a humánerőforrás területén is mind számosságban, mind bérezésben sikerült áttörést elérni, ami nagy eredmény, hiszen 2003 óta elhanyagolt és forrásmegvonásokkal sújtott területről van szó. A koronavírus járvány is bizonyította, hogy akár extrém terhelésen is képes működni az egészségügy, pedig sokan azt vizionálták, hogy az elsők között fog teljesen összeomlani. Így az ellenzék által használt sokszor nagyon erős jelzőket nem tartom megalapozottnak. Az eü egyértelműen nincs kivéreztetve, sem összeomolva, sem lerohasztva.

Másrészről viszont azt is láttuk, hogy az eddigi eredmények csak valaminek a kezdete. Sok intézmény vár még felújításra és habár az elvándorlást sikerült megfékezni a munkaerőhiány jelen van és úgy tűnik hosszútávon is problémát fog okozni. A GDP arányos költésekből az is kiderült, hogy az egészségügy nincs a prioritási lista elején, a gazdaság még ennél is nagyobb fejlesztéseket tudna finanszírozni és a mindenki által szükségesnek tartott teljes reform is elmaradt. Tehát a kormány részéről pedig több szerénységre lenne szükség az eredmények kommunikálásakor.

Az egészségügy jövője

Az egészségügy fenntarthatóságának szempontjából fontos megemlíteni, hogy az egészségügy egészsége egy komplexebb feladat, mint az itt vizsgált szempontok.
A legfontosabb a demográfia. Teljesen mindegy, hogy a jelenben mennyit költünk egészségügyre, mennyi fejlesztés zajlik. Egy elöregedő társadalomban felborul az egyensúly, egyre kevesebb a befizető és egyre több a felhasználó. Ebből a szempontból kiváló hír, hogy az elmúlt 10 évben 1.2-ről 1.5-re növekedett a termékenységi ráta Magyarországon, ami több évtizedes csúcs és a legnagyobb növekedés Európában. Az ideális 2 feletti aránytól még messze vagyunk, de a tendencia nagyon-nagyon biztató.

Egy másik fontos tényező a lakosság általános egészségügyi állapota. Egy rossz egészségi állapotban lévő társadalom hatalmas nyomást jelent az eü-re. Magyarországon a lakosság egészségi állapota nem jó. Az egészségben eltöltött idő Magyarországon átlagosan 60 év alatt van, a túlsúlyosok, a dohányosok és rendszeres alkoholfogyasztók aránya bőven meghaladja az Uniós átlagot. Világszinten is az egyik legrosszabul állunk a rákos megbetegedések arányában és kevesen sportolnak rendszeresen.
Ez a probléma sok évtizede fennáll és a megoldás is kormányokon átívelő program. Mindenképpen előrelépés az iskolai étkeztetés egészségesebbé tétele, a napi testnevelés óra bevezetése vagy a chips adó és a dohányosok ellen hozott intézkedések. Fontosak még a sportberuházások. Például a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program, az Aktív Magyarország program, az Úszó Nemzet Program. Ezeket kiegészítik a Modern Városok és Modern Falu programok keretein belül lezajló sportközpontok, sportuszodák, kondiparkok, futópályák építése.

Ezek a témák nem tartoznak szorosan az egészségügy témájához, viszont fontos megemlíteni, hogy lássuk az egészségügy jövője nem csupán az abba beleöntött pénz mennyiségén múlik. Nem lehet egyértelműen priorizálni költségvetési tényezőket az egymásra kifejtett hatásuk miatt és ami még fontosabb, nem szabad ezeket a költéseket egymással szembe állítani. A család- és sporttámogatások nem az eü elől veszik el a forrásokat, hanem szimbiózisban kell létezniük és egy rendszert alkotnak, hiszen egy elöregedő és egészségtelen társadalomban idő kérdése az eü összedőlése.

A fent említett programok rövid összefoglalása

Azon olvasóink akik nem ismerik valamelyiket az előbb említett 3 programból röviden összefoglaljuk miről szólnak, megspórolva az internetes keresést.

• Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program 2014-ben indult fejlesztési program, melynek keretében tornatermek és tanuszodák épülnek Magyarország oktatási intézményei számára. A fejlesztési program 78 projektből áll. A cél, hogy minden járásban és mindenkinek egy járásnyi távolságban legyen elérhető tanuszoda.
• Az Aktív Magyarország Program keretein belül bringaparkok, futókörök, vasalt utak, mászótermek és sziklamászó iskolák építésére lehet pályázni. 2020 év végéig az Aktív Magyarország Program keretében 14 db futópálya, 9 db görpark, 23 db bringapark, 6 db vasalt út, 17 db sziklamászó útvonal és 15 db mászóterem kapott támogatást összesen több mint 1,3 milliárd forint értékben.
• Az Úszó Nemzet program az Úszószövetség szervezésében zajló program, amely rácsatlakozik a tanuszoda építési programra és komplex programot indítanak azzal a céllal, hogy 10 éves korára minden magyar fiatal megtanuljon úszni.
• A Modern Városok program egy 2016-ban indult komplexebb program, amelyben lehetőség van uszodára is pályázni. 12 város pályázott sportuszoda fejlesztésre. A legtöbbet már átadták. Idén Szegeden, Sopronban és Veszprémben adtak át modern uszodákat (képek lent). Zalaegerszegen jövő tavasszal készül el.