Kacsavadászat: Aranytartalék és voksturizmus

Új sorozat indul az oldalon. Felkapott közéleti történéseket és narratívákat vizsgálunk és igyekszünk megállapítani, hogy az adott történet vagy hír az kacsa, vagy nem kacsa. Annak érdekében, hogy senki ne érezze magát kirekesztve a kacsavadászatból, igyekszünk mindig egy kormányoldali és egy ellenzéki narratívát is kiválasztani.

Aranytartalék

A jelenlegi kormányzat sok pénzt fordít a cégek, ingatlanok, földek stb… állami felvásárlására, ezzel növelve a nemzeti vagyont. Éppen ezért népszerű és jól hangzó kormánypárti narratíva az aranytartalék 95 tonnára emelését a nemzeti vagyon növekedéseként eladni. Ám az igazság az, hogy az aranytartalék 95 tonnára emelése idején a jegybank nemzetközi tartaléka (készpénz, értékpapírok, nemesfémek) nem változott számottevően, 38 milliárd dollár körül alakult, a vásárlás előtt és után is. Ebből világosan látszik, hogy az aranytartalék növelése inkább portfólió átrendezést jelent, valamelyik másik eszköz terhére, mintsem megtakarított pénz nemesfémbe fektetését.

Tehát az aranytartalék növelését a nemzeti vagyon növekedéséhez kötni, egy kacsa.

Voksturizmus

Ez egy fokkal bonyolultabb téma.
Az elmúlt napok egyik legfelkapottabb témája, az úgynevezett lakcím törvény, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok ne a bejelentett címükön lakjanak életvitel szerűen. Eddig ez jogsértő magatartásnak minősült. Az ellenzék álláspontja szerint ha legális olyan lakcímre bejelentkezni, ahol az illető nem él életvitel szerűen, az könnyebbé teszi a választási csalásokat, mivel legálissá válik akár határon túli szavazókat bejelenti egy ingatlanba, kvázi legalizálták a választási visszaéléseket és ismét romba döntötték a demokráciát. Ezért alkotmánybírósághoz fordultak és kérték a problémás módosítások hatályon kívül helyezését.

Az üggyel kapcsolatban két dolgot érdemes megvizsgálni.

Az egyik az, hogy az Adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot október 12-én nyújtotta be Semjén Zsolt. Ezt a parlamenti vita után, november 9-én szavazták meg és 16-án került be a Magyar Közlönybe. Ez után robbant ki a botrány. Ez azért érdekes, mert az ellenzéknek bő egy hónapja volt arra, hogy kifogást emeljen az új szabályozás ellen. Ez nem történt meg, sőt a vitában az MSZP frakció egyetértő állásfoglalást fogalmazott meg. Végül összesen 12 nem szavazattal a törvényt megszavazták. A nem szavazatok okairól nincs bővebb információ. Végül a TASZ tett közzé egy bejegyzést, amiben leírták, hogy az ő értelmezésük szerint ez könnyíti a választási csalásokat, ezt vette át az ellenzék. Amennyiben igaz lenne, hogy egy választás tisztaságát befolyásoló törvény született, semmiképp sem vet jó fényt a 66 ellenzéki képviselőre, hogy egy hónapig nem jöttek rá, a TASZ nevű civilszervezet pedig első olvasásra összerakta a képet.

A másik pedig maga a dolog jogi oldala. Először is érdemes megvizsgálni, hogy mi a javaslat indoklása:

A törvényjavaslat továbbá arra a társadalmi jelenségre ad szabályozási választ, hogy a lakcímbejelentések egy része mára már nem a valós viszonyokat tükrözi. A Központi Statisztikai Hivatal tárgyban végzett legutolsó számítása szerint a magyar lakosság több, mint 6,37%-a, mintegy 625 ezer ember nem a bejelentett lakóhelyén él, …
Az figyelhető meg napjainkban, hogy a lakcímbejelentések egy része nem a valós viszonyokat tükrözik, vagyis az emberek egy része valójában nem ott él, ahová a lakcímbejelentése szól. A hatályos szabályozás szerint ez közjogilag egy jogellenes állapotot eredményez, továbbá a nem valós helyzetet tükröző bejelentés még büntetőjogi következményeket – intellektuális közokirat-hamisítás – is felvet.

Itt a jogalkotó a Btk. 342. § első bekezdésének a C pontjára hivatkozik. Valóban a régi jogszabály alapján, aki úgy jelentkezik be, hogy előre tudja, hogy nem fog az adott lakcímen életvitel szerűen élni, az jogilag közokirat-hamisítást követ el. Továbbá, egy elköltözés esetén (külföldi munkavégzés, egyetem, stb…) szintén jogsértő magatartás nem átjelentkezni, akár megengedi a főbérlő, akár nem.

Mind tudjuk, hogy eddig ez felett az állam szemet hunyt, viszont a problémával kezdeni kell valamit. Vagy végigbüntetjük az albérletben élők egy részét vagy dekriminalizáljuk az amúgy létező társadalmi gyakorlatot.

A módosítás a nyilvántartási törvényt és a Btk. 342. paragrafusát érinti. Ez azért fontos, mert a választási csalásokra a Btk. 350. paragrafusa vonatkozik, ami nem módosult. Ez azt jeleni, hogy ha valaki azért jelent be választókat egy ingatlanba, hogy azok az adott körzetben befolyásolják egy választás eredményét, arra eddig is és ez után is a Btk. 350. paragrafusa lesz a mérvadó. Ilyen esetekben eddig sem annak a bizonyítása volt a nehéz feladat, hogy a bejelentett személyek valóban ott élnek-e, hanem a 350. paragrafus bizonyítása. Ez kell ahhoz, hogy egy választási csalás esetén akár megismételt választást lehessen kérni. Az indoklás külön kiemeli, hogy

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti kivétel nem zárja ki a büntetőjogi felelősségre vonást az olyan cselekmények vonatkozásában, ahol a valóságot nem fedő lakcímbejelentést szándékoltan bizonyos kedvezmények, juttatások jogosulatlan igénybevételére, vagy egyes kötelezettségek alóli jogalap nélküli kibújásra használják fel, amely által megvalósul más bűncselekmények tényállása (pl. költségvetési csalás, társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés).

Tehát az az állítás, hogy legalizálva lett a választási csalás és az elkövető nem vonható felelősségre, egy kacsa.

Végszó

Már korábban is vadásztunk le egy-két kacsát, ha nem is erre koncentrált az adott cikk:

Amennyiben tetszett a vadászat, akkor a szokásos. Like, share, comment.

Facebook kommentek

1 hozzászólás;

  1. Nem vagyok közgazdász, de az aranytartalék nem azért fontos, hogy növekedett volna vele a nemzeti vagyon, hanem arra szolgál, hogy valamilyen válság esetén legyen hozzávetőleg értékőrző fedezetünk, tartalékunk. Ez ma, amikor pénzügyi lufik pukkannak ki, amikor valóságban nem létező “pénzek” mozognak az interneten, még fontosabb, mint korábban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé, név/email megadása nem kötelező