A koronavírus válság kezelése talán az elmúlt időszak legnagyobb vitáit hozta. A sikerességet tekintve teljesen ellentétes álláspontok alakultak ki. Legegyszerűbb két részre bontani ezt a témát. Egyrészt a gazdasági, másrészt az egészségügyi szempontból.
Gazdasági szempontok
Gazdasági szempontból az alábbi adatokat vizsgáltam:
- 2020-as év GDP adatai Uniós összehasonlításban
- 2021-es év GDP előrejelzés Uniós összehasonlításban
- A 3 legnagyobb nemzetközi hitelminősítő jelentése
- Egyéb Eurostat statisztikák
2020-as év GDP adatai
Az Eurostat adataiból kiderül, hogy Európa szerte mindenhol csökkent a GDP 2019-hez viszonyítva (leszámítva Írországot, akinek az adatait az ország sajátosságai miatt most ignoráljuk).
A skála 0.9-től (Litvánia) 10.8-ig (Spanyolország) terjed. Az Uniós átlag 6.1 százalékos visszaesés, Magyarország kereken 5%-os visszaeséssel az Uniós átlagnál jobb, sorrendben pedig 28-ból a 14-ik helyen végzett, tehát Magyarország az egyik mediánország.
2021-es év GDP előrejelzés
Az Eurostat nyári előrejelzése alapján az EU átlag GDP növekedése 4.5% lesz. Országokra lebontva a legnagyobb növekedés Romániában várható 7.4 százalékkal, a második legnagyobb növekedés pedig Magyarországon várható, 6.3 százalékkal. A legalacsonyabb érték Finnországhoz tartozik 2.7%-al, ott viszont a visszaesés is alacsony volt.
Munkanélküliség
Az Európai Unióban 2020-ban szeptemberben volt a legmagasabb a munkanélküliség, 7.5%. Magyarország ebben a hónapban 4.4%-os munkanélküliséggel rendelkezett, ami a 3. helyre volt elegendő.
Munkabérek értékállósága
Az uniós statisztikusok azt vizsgálták meg, hogy a foglalkoztatásból származó jövedelem milyen mértékben esett vissza. Egyrészt jövedelmi csoportok szerint, másrészt azt vizsgálták, hogy mennyit estek a jövedelmek a bértámogatások előtt és után.
A legalacsonyabb jövedelmi csoportot tekintve Litvánia után a második legjobb eredménnyel zártunk.
A második vizsgálatból pedig az derül ki, hogy Magyarországon csökkentek legkevésbé a munkabérek az EU-ban. Amennyiben a bértámogatással korrigált értékeket nézzük, a magyar adat a negyedik helyre elegendő.
A kutatás részletei ide kattintva elérhetőek.
Hitelminősítők
- Moody’s: 2020 áprilisában a Moody’s negatívra rontotta a magyar bankrendszer kilátásait koronavírus-járványból eredő recessziós várakozásokra hivatkozva. Ezt egy évvel később, a gazdaság jó állapotára hivatkozva visszavonta.
- Fél évvel később a Moody’s tavaly szeptemberben javította a felminősítés lehetőségére utaló pozitívra az addigi stabilról a befektetési ajánlású Baa3 magyar szuverén osztályzat kilátását egyebek mellett azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a koronavírus-járványnak a magyar gazdasági és pénzügyi erőre kifejtett negatív hatása valószínűleg nem lesz annyira markáns, mint az Európai Unió más térségeiben. A kilátás javításának további fő tényezői között szerepelt, hogy a magyar gazdaság a Baa3, illetve az eggyel jobb, Baa2 besorolású gazdaságokhoz képest is erős teljesítményt mutatott az elmúlt időszakban, és a Moody’s véleménye szerint ez várható a továbbiakban is.
- S&P és Fitch: Februárban mindkét cég megtartotta a BBB, vagyis stabil minősítést Magyarországgal szemben, majd Augusztusban jött az újabb megerősítés.
- Szeptember végén Moody’s pedig fel is minősítette Magyarországot a Baa2 osztályzatba.
Összegzés
A fenti adatok alapján kijelenthető, hogy a gazdasági válságkezelés totális bukásáról szóló kritikák nem megalapozottak. Ugyanakkor a munkanélküli járadék 3 hónapról fél évre való meghosszabbítása és az egyéb irányzott támogatások a legrosszabb helyzetben lévőknek jogos felvetés. Ez és a bezárt vállalkozások pénzügyi segítség nélkül hagyása is a gazdasági válságkezelés egyik legnagyobb hiányosságának tekinthető.
Járványügyi válságkezelés
A járványügyi védekezés legvitatottabb és legfontosabb kérdése a halálozási mutatók. Ha regisztrált haláleseteket vesszük alapul, akkor Magyarország rendkívül rossz, konkrétan a világ második legrosszabb egy főre jutó halálesetét jegyezi, Peru után. Jelenleg a regisztrált halálesetek száma 30179. Fel is kapta ezt a statisztikát a média és a politika és igyekeznek minél többször elmondani, hogy Magyarországon halnak meg a legtöbben.
Ezzel szemben a KSH, a WHO, a washingtoni egyetem és számos más statisztikus, kutató pedig azt állítja, hogy a regisztrált halálozások száma nem alkalmas arra, hogy országokat hasonlítsunk össze, mivel az országok között, még Európán belül is nagyarányú eltérések vannak abban, hogy milyen pontossággal regisztrálják a koronavírusban elhunytakat.
Megvizsgáltam Szlovákiát, Németországot és Ausztriát és Lengyelországot. Megnéztem, hogy 2015 és 2019 között évente átlagosan hány haláleset történt az adott országban. Aztán megnéztem, hogy 2020-ban hány haláleset történt, a két értéket kivontam egymásból. Mivel egyik országban sem tudunk semmilyen tömeges halálozással járó eseményről, a koronavíruson kívül, így feltételezhetjük, hogy a 2020-as többlethalálozás megmutatja, hogy nagyságrendileg 2020-ban hányan haltak meg ténylegesen covid fertőzésben. Ezután megnéztem, hogy hivatalosan hány koronavírus halottat regisztrált az adott ország 2020-ra. Ezek szerint
- Szlovákia és Lengyelország a többlethalálozásának kevesebb, mint 40 százalékát regisztrálta
- Németország és Ausztria a kétharmadát
- Magyarország pedig a 91%-át
Könnyen belátható, hogy ha az országok többsége a halálozások harmadát vagy akár felét nem regisztrálja, akkor a halálozási mutatóban az az ország fog a sor végére kerülni, aki a legpontosabban regisztrál. Tudtommal a magyar adatoknál nincsen pontosabb az Unióban. Éppen ezért a vizsgálatomnál nem a regisztrált haláleseteket vettem alapul, hanem a többlethalálozást.
Azt vizsgáltam a schengeni országok körében, hogy a covid előtti 5 évben (2015-2019) mekkora volt az átlagos heti halálozás, ezután megnéztem, hogy ez hogyan alakult 2020-től 2021 június végéig. Ebből számoltam egy halálozási többletet százalékos arányban. A legkisebb halálozási többlettel Dánia rendelkezik, 2.5 százalékkal, a legrosszabb Lengyelország 24.4 százalékkal. Magyarország a 20-as lista 12-ik helyén áll, 13.12%-os többlettel.
Ha figyelembe vesszük a magyarok híresen rossz egészségi állapotát, a középmezőnybeli eredmény nem katasztrofális. Jobb lenne persze az első helyen 0%-al.
Ha csak a 2020-as évet nézzük, akkor ugyanez a mutató 8.8% volt, ami az akkori értékekkel számolva a 10. helyet jelentette, tehát azt látni, hogy a harmadik hullám Magyarországon az átlagosnál erősebb volt.
Oltási program
Az oltásokkal külön nem foglalkoztam, mivel úgy látszik azzal kapcsolatban nincs vita a hazai közéletben. Az oltás gyorsan haladt, az Uniós átlag kétszeresét hoztuk sebességben és világszinten is az élmezőnyben voltunk.
Összegzés
A gazdaság az alapvető számokban kifejezetten jól viselte a válságot, habár a munkanélküli járadék rövidsége és a vállalkozások cserbenhagyása fájó pont marad sokak számára.
Egészségügyi szempontból a két legfontosabb mutatóból az egyik nagyon jó, a másik nem rossz. A halálozási statisztikákban középmezőnyben lenni sosem lehet pozitív eredmény.