Orosz érdekek és belépés a háborúba

Az egy hónapja tartó események előhoztak oldalanként egy-egy kampánynarratívát. A kormányt azzal vádolják, hogy az elmúlt 12 évben kiszolgáltatta az országot az oroszoknak, a kormány pedig azzal vádolja ellenfeleit, hogy ők már beléptek volna a háborúba. A két narratívával kapcsolatos tényeket tekintjük át.

Kiszolgáltatott ország

Magyarország és Oroszország kapcsolata meglehetősen sok rétű és bonyolult, igyekszünk az egyszerűségre törekedni, így csak a legfontosabb eseményeket elevenítjük fel, a következtetést mindenkinek magának kell levonnia.

MOL részvények

A magyar állam 23%-os részedését 2003 és 2006 között teljesen privatizálta. Ez a 23% ha nem is közvetlenül, de egyéb tranzakciókon keresztül 2009-re az oroszok kezére került, pontosabban a Szurgutnyeftyegázhoz. A jelenlegi kormány egyik első projektje a MOL részvények visszavásárlása volt, 2011-ben meg is történt az üzlet, bő 500 milliárd forintért a magyar állam visszavásárolta a MOL részvényeket az oroszoktól.

Paks II

2014 január 14-én Magyaroszág és Oroszország államközi megállapodást írt alá nukleáris energia békés célú felhasználásában való együttműködésről. A szerződés tartalmaz egy nagyságrendileg 3000 milliárdos hitelkeretet. A hitelkerettel kapcsolatban gyakran lehet beleszaladni dezinformációkba. Az állítás az, hogy eladósítottuk magunkat az oroszok irányába 3000 milliárd forinttal és ennek cifra változatai. Nézzük a tényeket:

A 3000 milliárd forintos hitel egy hitelkeret, 4.5%-os kamattal. Mivel a projekt akár 15 évig is eltarthat így biztosítani kell kedvezőtlen gazdasági környezetben az olcsó forrásbevonási lehetőséget. A hitelkeret biztosítja, hogy ha az állampapír hozamok magasak, a hitelkeret segítségével a paksi beruházás 4.5%-os kamat mellett finanszírozható maradhasson. Például, 2014 januárjában, a szerződés bejelentésének napján az egy éves Prémium lakossági állampapírnak 5.9%-os kamata volt. Az előtörlesztés ingyenes és rugalmas, tehát kedvező kamatkörnyezetben piaci forrássokkal kiváltható. 2020 közepéig 78 milliárd forintot hívtunk le a keretből, amelyet szinte teljes mértékben elő is törlesztettünk, mivel a kedvező gazdasági környezetben olcsóbban tudtunk a piacról forrást beszerezni.

Gázfüggőség

Magyarország olajimportjának 55, gázimportjának 80 százaléka függ Oroszországtól. Itt azt érdemes vizsgálni, hogy igaz-e, hogy nem történt erőfeszítés az orosz gáztól való függetlenedés irányába.

2021-ben a horvátországi krki LNG-terminál megkezdte működését, 2.6 milliárd köbméter éves kapacitással. Az MVM magyar állami energiacsoport elsőként kötött le 7 évre évi 1 milliárd köbmétert a terminál kapacitásából.

A másik, egy fokkal komolyabb függetlenedési próbálkozás a Neptun Deep elnevezésű gázmezőhöz kapcsolódik. A Neptun Deep a Fekete-tenger Romániához tartozó részén található, a becslések szerint 80 milliárd köbméter kapacitással. A magyar kormány ettől a gázmezőtől remélte az az orosz gáztól való függetlenedést. A külügyminisztérium évekig hangosan lobbizott a termelés mielőbbi elindítása mellett mind Romániában, mint az amerikaiknál. A miniszterelnök egy 2019-es beszédéből az látszik, hogy egészen közel kerültünk a megállapodáshoz: „2021-22-től új helyzetben leszünk, úgyhogy bejelenthetem kellő szerénységgel, de boldogan, hogy az orosz gázmonopólium korszaka Magyarországon véget ér.”

Végül 2019-ben az amerikai Exxon az romániai offshore törvényre hivatkozva bejelentette, hogy kiszáll a projektből, a részesedését átadja a román gázvállalatnak, így a termelés lehetséges elindítása 2026 utánra tolódott. Időközben (2015-ben) lejárt az előző hosszútávú szerződésünk, így a Neptun Deep kiesésével gázszerződés nélkül maradtunk. Ez a helyzet végül belekényszerítette Magyarországot az oroszországi hosszútávú gázszerződésbe.

Egyebek

Kevésbé fontos, de a 2014-ben életbe lépő embargók kijátszása érdekében vegyes vállalatokon keresztül sok mindent gyártunk Oroszországgal közösen. Itt a vasúti kocsiktól a csípőprotézisig sok minden megtalálható.

Összefoglalás

A kormányt ért heves vádakat nagyrészt árnyalják a tények. A MOL visszaszerzése a jelenlegi helyzetet figyelembe véve nagy könnyebbséget jelent. A gázfüggőség csökkentésére komoly erőfeszítések mutatkoztak, sajnos rajtunk kívülálló okok miatt ez csak részben sikerült. A 3000 milliárd forintos tartozás nem létezik, viszont a paksi projekt egy hosszútávú együttműködésre kényszeríti Magyarországot Oroszországgal.

Már beléptünk volna a háborúba

Természetesen a kormány is legyártotta a saját narratíváját, az ellenfeleit háborúpártinak hívják, azzal vádolják őket, hogy Magyarország már hadviselő ország lenne, ha ők lennének hatalmon.
A hatpárti jelölt pedig világosan fogalmazott ebben a kérdésben, miszerint “Ha a NATO úgy dönt”.

Azt nem tudjuk, hogy mi lenne, ha az összefogás vezetné az országot, viszont több megszólalást meghallgatva valószínűsíthető, hogy a fegyver és lőszerszállításokban részt vennénk, viszont katonák bevetéséről szó sem volt egy ország esetében sem, sem a NATO részéről nem merült fel ilyen. Ezek alapján kizárható, hogy bárkivel is háborúban állnánk. Az a vád, hogy az összefogás háború párti lenne a megszólalások alapján annyira távol áll a valóságtól, hogy külön nem is fogunk itt foglalkozni vele.

Facebook kommentek