Paks II vagy megújulók?

2014. január 14-én Magyaroszág és Oroszország államközi megállapodást írt alá nukleáris energia békés célú felhasználásában való együttműködésről, miközben Németország, Ausztria, Svédország éppen ellenkezőleg, idő előtt leépítik az atomerővűveiket. Azóta éles vita van arról, hogy milyen irányú legyen az energiatermelés jövője Magyarországon. Miért cselekszünk a nemzetközi trendekkel ellentétesen, kinek van igaza, ki megy szembe az autópályán?

Paks II alapadatok

2 db VVER1200-as nyomottvizes reaktor kerül felépítésre, ami összesen 2400 MW teljesítményt jelent, így Paks 1-el együtt 4400 MW teljesítmény lesz elérhető nukleáris energiából.
A teljes terület 105,8 ha, amelyből a mintegy 29,5 hektárnyi részt foglalnak majd el az üzemi létesítmények és 76,3 hektárnyit a felvonulási terület. Az üzemi területen kapnak helyet az erőművi blokkok, a kiszolgáló segédberendezések, rendszerek és egyéb épületek, a felvonulási terület az építkezéshez biztosít megfelelő területet a kivitelezés fázisában. Tehát a termelés területe nagyságrendileg 30 hektár.

Megújuló energiaforrások

Jelenleg többféle modern megújuló energiaforrás áll rendelkezésre, amely a kritikusok szerint kiválthatná az atomenergiát. Napelem, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia. Ám Magyarország a megújuló energiaforrások szempontjából nem rendelkezik jó adottságokkal.

Szélenergia

Magyarországon 37 szélerőmű nagyságrendileg 350 MW beépített teljesítménnyel rendelkezik. Az elmúlt 10 évben nem jött létre Magyarországon új szélerőmű és belátható időn belül nem is fog, mivel 2016-ban a kormány egy rendeletben kvázi beszántotta az új szélerőművek telepítésének lehetőségét (a védőtávolságot 12 km-ben határozták meg, ilyen terület nem létezik az országban). A szélturbinák telepítésénél figyelemmel kell lenni különböző táj- és természetvédelmi, valamint zajszennyezéssel összefüggő előírásokra. Globálisan is szigorú feltételeknek kell megfelelniük a befektetőknek. A 2016 előtti szabályokat figyelembe véve (lakott területek, erdők, természetvédelmi területek, tavak, folyók, utak, madár vándorlási útvonalak, stb…) is csak az ország néhány százalékán képzelhető el telepítés, ám így is több ezer MW teljesítmény maradt kihasználatlanul.
A több ezres számot azzal a fenntartással kell kezelni, hogy Magyarország a kevésbé szeles országok közé tartozik, az átlagos kapacitásfaktor 23%. Ez egyelőre jobb, mint az Uniós átlag, de ez annak köszönhető, hogy a kevés turbinát optimálisan lehetett elhelyezni és a turbinák átlagéletkora viszonylag alacsony, viszont feljebbtornázni nehéz lenne, mivel minden máshová telepített turbina csak kapacitásvesztéssel építhető.
Találkozni azzal az érvvel is, amikor Dániával, Hollandiával vagy Nagy-Britanniával állítják szembe Magyarországot, ám ilyenkor nem szabad elfelejteni, hogy ezek az országok tengerparti országok, a szárazföldtől 100 kilométeres távolságba telepítik a turbináikat végtelen mennyiségben, ez Magyarországon nem lehetséges.
Tehát a szélenergia nem fogja megváltani az országot, viszont növelni lehetne a részarányát az országban.

Napelem

A napsütéses órák száma hazánkban átlagosan 2100 óra körül mozog évente. Ez uniós összehasonlításban jónak mondható. Beépített kapacitással is egyre jobban állunk, tavaly átléptük a 2000 MW kapacitást, ami megegyezik a Paks 1 kapacitásával.
Természetesen az összehasonlítás csak a beépített kapacitásra vonatkozik, amég a napelemek időjárás függőek, az atomerőmű folyamatosan termel áramot. A napelemek kihasználtsága éves átlagban 19% körül alakult, ami folyamatos javulást mutat. Ez az egyik oka, amiért a napenergia nem képes kiváltani az atomot, a másik a helyigénye.
Ha már Paks, Pakson van napelem park is. Magyarország egyik legnagyobb napelemparkja 51 hektáron terül el és 20 MW kapacitást biztosít (kb 20 százalékos kihasználtsággal). Feljebb görgetve láthatjuk, hogy az új erőmű ezzel szemben 30 hektáron 2400 MW kapacitást tud felmutatni, 90+ százalékos kihasználtságon. Ez azt jeleni, hogy a két új reaktor blokk egy hektáron 631 GWh energiát képes előállítani évente, a napelempark pedig 678 MWh-ra képes egy év alatt hektáronként. Ez 918-szoros különbség, ami megdöbbentő előny az atomenergia javára. Ez azért probléma, mert ahhoz, hogy növeljük a beépített kapacitást hatalmas területeket kell lefednünk napelemekkel, mezőgazdaság vagy erdősítés helyett (videó lent). A háztetőkre szerelt napelemek egy jó kompromisszumnak tűnnek, de ez a megoldás drágább, mint az egy helyre lerakott nagy mennyiségű napelem, ennek ellenére preferálandóbbnak tűnik a szántóföldekkel szemben.

Az 50 hektáros Paksi napelempark

Vízenergia

Magyarországon jelenleg 57 MW kapacitással működnek vízi erőművek, tehát nagyon kis szeletét adják az áramtermelésnek. Ennek két oka van.

  • Az egyik a nagy esésű folyók hiánya. Sokszor találkozni Ausztriával, mint példával, ahol jól tudták kihasználni a vízenergiát. Nos, Ausztriában számos hegyi folyó és több dunai vízlépcső található. Beszédes adat, hogy Ausztriában a Duna esése átlagosan 30 cm/km, addig Magyarországon ez csupán 6 cm/km.
  • A másik ok a társadalmi ellenállás, ami érthető. Az ország legnagyobb vízerőműve, a Kiskörei vízerőmű, 28 MW kapacitással bír. Viszonylag nehéz meggyőzni a lakosságot, hogy néhány MW kapacitásért megéri károsítani a környezetet az adott folyón

Belátható, hogy a vízenergia nem lesz meghatározó erő a közeljövőben.

Geotermikus energia

Geotermikus tulajdonságokkal nagyon jól állunk Európai összevetésben, sokkal jobban ki kellene használni ezt az energiafajtát. Sajnos áramtermelésre alkalmas, megfelelően forró vizet alig találni itthon, így áramtermelést nem lehet geotermikus energiára alapozni, viszont távfűtésre, meleg víz előállításra tökéletesen megfelelő. Miskolc kiváló példa erre vagy akár Szeged ahol évente 13 millió köbméter gázt fognak megspórolni geotermikus energia segítségével.

De hogy csinálták a nyugatiak?

Nos, igen, itt kezdődik az igazán érdekes rész. A nyugati gazdag államok egymás után állítják le a még működő atomerőműveiket, példát mutatva Közép-Kelet Európának. Németország az egyik mintaállam. Ha ők megoldották, mi miért nem tudjuk?
A német kormány a 2011 márciusi fukusimai nukleáris katasztrófa után társadalmi nyomásra határozott úgy, hogy fokozatosan leállítja atomerőműveit, és elsősorban megújuló energiaforrásokkal, szél- és napenergiával oldja meg az energiaellátását. Sem az ilyen nagy volumenű telepítések, sem pedig egy atomerőmű leépítése nem olcsó. Az Energiewende program 520 milliárd euró elköltését jelenti.

Sajnos az időjárástól való függést még a németek sem tudták kiküszöbölni. 2019-ben a beépített kapacitások több, mint 50%-át adták a nap és szélerőművek, addig a termelésnek csak a 28%-t. A kapacitásfaktor a szélerőművek esetében 23%, a naperőművek esetén pedig 11% volt.
Beszédes, hogy 2015 és 2017 között 9 százalékkal bővültek a napenergia kapacitások, 2017-ben mégis kevesebb áramot termeltek, mint 2015-ben, mivel jóval kevesebbet sütött a nap. 2011 és 2017 között csupán 5%-t sikerült csökkenteni a a legszennyezőbb, szénalapú energiatermelésen, miközben a megújulók összkapacitása 60%-t bővült.

A legnagyobb probléma, hogy a szélcsendes és felhős napokon a bezárt atomerőművek helyét gáz- és szénerőművek veszik át, amég a szeles vagy napos időben a megújulók a bezárt, amúgy is szén-dioxid mentes atomerőművek helyét veszik át. Szélcsendes időben, este, esetleg felhős időben, az egy kilowattórára jutó szén-dioxid termelés 600 gramm is lehet Németországban, ugyanakkor ugyanez a mutató Franciaországban 50-100 között van (pl. 2020 november 10, 2021 január 8, 2018 január 11).
Németország a 2020-as klímavédelmi célkitűzésben vállalta, hogy 2020-ra 40%-al csökkenti a szén-dioxid kibocsátását 1990-hez képest. Az Energiewende keretében 2015-ig elköltött 180 milliárd euró ellenére 2014 és 2018 között az ország szén-dioxid kibocsátása stagnált (sőt, 2009-ben is csak kevesebb, mint fél százalékkal volt magasabb). A 2017 adatokat látva 2018 elején Németország kitolta a 2020-ra vállalt kibocsátáscsökkentést.
Az látszik az adatokból, hogy hiába emelkedett a termelésben a megújulók aránya 15%-al 2011 és 2017 között, ha az az amúgy is szén-dioxid mentes atomenergia helyét veszi át, nem lesz számottevő kedvező hatással a károsanyag kibocsátásra.

Nyersanyagfüggőség

Egy másik járulékos, ám annál veszélyesebb mellékhatás a nyersanyagfüggőség. Németország kénytelen volt Amerikán és az Unión is átverekednie az Északi Áramlat 2-es gázvezetéket, hiszen hosszútávon is nagy mennyiségű földgázra lesz szüksége az országnak. Az Északi Áramlat egy Oroszországból közvetlenül Németországba csatlakozó gázvezeték a Balti-tenger alatt. Ennek a vezetéknek a megduplázását jelenti az Északi Áramlat 2-es projekt. Németországban most már sokadik éve minden évben rekordot dönt a földgáz import.
A másik nyersanyag, amire nagy szükség van a szén. A cikk végén linkelve van két tanulságos és szomorú videó.

Az első videó Immerath faluban készült. A helyi, 1890-ben épült, kívül-belül kifogástalan állapotban lévő, 126 éves templom egy barnakőszén lelőhelyen feküdt ezért a heves tiltakozások ellenére kénytelenek voltak lerombolni.

A második videót erős idegzetű olvasóknak ajánljuk. Manheim falu lignit lelőhely, ezért a teljes falut kitelepítették és a helyén lignitbánya jött létre. A videó bemutatja mennyit változott a falu 2017 és 2020 között. Arról sajnos nem található kimutatást, hogy mennyi szén-dioxid kibocsátást jelenthetett egy falu lerombolása és új helyszínen történő újjáépítése.

A legszomorúbb példa viszont a Hambach erdő példája. Az egykoron 13500 hektáros 12 ezer éves, rendkívül gazdag élővilággal rendelkező őserdő utolsó megmaradt 200 hektárjáért vívnak elkeseredett harcot a környezetvédők. Az erdő szintén a lignitbányászat útjában áll, a megmaradt 10% védelméért az aktivisták fakunyhókat építettek az erdőben és beköltöztek, hogy megakadályozzák az erdőpusztítást. A harc kilátástalan, rohamrendőrök telepítik ki a beköltözött aktivistákat, a házakat lebontják. Ez azért nagyon érdekes, mert, elvileg Németországban, a zöldfordulat szent földjén, őserdőt pusztítani a lignitbányászat kedvéért egyszerűen értelmezhetetlen.

Energiaárak

Az Energiewende az energiaárakra is negatív hatással volt. 2019-ben egy kilowattóra áram ára 30 cent felett volt, amég ugyanez Magyarországon 11 eurocent, ami 2.76-szoros különbség, ugyanez a különbség 2010-ben 1.4-szeres volt. Ez Uniós szinten is a legmagasabb árnak számít.

2017 után

  • Győzött Merkel – elképesztő változás történt
  • Németországban hatalmasat csökkent a szén-dioxid-kibocsátás
  • Az energiafordulat után: immár a jó irányba
  • Német rekord: minden eddiginél magasabb a megújuló energiaforrások aránya az áramfelhasználásban

Néhány szalagcím az újságokból. A 2018, 2019, 2020-as évben a megújulók részaránya átlépte az 50 százalékot, a szén-dioxid kibocsátásban pedig behozták a lemaradást, nagy hajrával meglett a 2020-ra ígér 40 százalékos csökkenés. A média világszerte ünneplésbe kezdett. Hogy sikerült sokévnyi stagnálás után fordítani?
Nos, mivel 2010 és 2017 között több, mint duplájára nőtt a megújulók összes kapacitása, így várható, hogy idővel egyre nagyobb rész szakít ki az energiatermelésből, kapacitásfaktortól függetlenül. A károsanyag kibocsátás csökkenése viszont statisztikai trükk, egy kis szerencse és lockdown.

  • 2018 szokatlanul meleg év volt, ami egész évben kedvezett az szél- és naperőműveknek, télen pedig kevesebb fűtésre volt szükség. Az emelkedő szén árak pedig lefele nyomták a szénalapú áramtermelést
  • 2019-ben ismét csökkent a károsanyag kibocsátás. Ebben az évben jelentősen drágult a szén-dioxid kvóta ára az EU-ban, emiatt a rendkívül szennyező szénalapú energiatermelés visszább szorult, a kevésbé szennyező földgáz alapú pedig növekedett. Persze a gázerőművek nem tudják pótolni a szénalapú termelés kiesését, így júniusra Németország hosszú idő után újra energiaimportőr lett. A teljes áramtermelés 8 százalékkal volt kevesebb ebben az évben, mint 2017-ben. Az importált fosszilis alapon előállított áram nem kerül be a német statisztikába!
  • 2020-ban volt a legnagyobb visszaesés, ugyanis a koronavírus miatti lockdown világszerte csökkentette a károsanyag kibocsátást.

2021

Értelem szerűen teljes éves adatok még nem állnak rendelkezésre, ezért abból dolgozunk ami van, tehát az első féléves összesítésekből, a 2020-as első félévet alapul véve.

Habár az év első negyede még lezárásokkal telt, második negyedév gazdasági újraindulása rövid idő alatt képes volt növelni a károsanyag kibocsátást 25%-al. A tavalyi átlagosnál szelesebb idő után, idén egy átlagos év következett, így a szélerőművek 25%-al kevesebb energiát termeltek. A napelemek nagyságrendileg tartották magukat, bár ez annak köszönhető, hogy tovább nőtt a beépített kapacitás. A fosszilis energiatermelést tekintve a gázüzemű erőművek termelése 15, a barna- és feketeszén erőművek termelése pedig 36 százalékkal növekedett.

Tegyük hozzá, hogy a gazdasági újranyitás utáni károsanyag kibocsátás növekedésben nincs semmi meglepő. A helyzet inkább segít alátámasztani az előző részben tárgyaltakat. A 2020-as ünneplés egy ideiglenes, különleges állapot ünneplése volt, inkább marketing értékkel bírt, az Energiewende helyességének propagálása, mint valós eredmény. A másik oldala a dolognak pedig az, hogy az adatok világosan mutatják, hogy a megnövekedett energiaigényből a szél- és napenergia semmilyen módon nem tudta kivenni a részét, a többletenergiát a fosszilis erőművek pótolták.

Mi lett volna ha…

A tények ismeretében nem lehetünk meggyőződve arról, hogy a legjobb irányt választották a németek. A Energiewende keretében 2025-ig elköltendő 520 milliárd euró elköltése talán hatékonyabban is lehetséges. A megújuló erőművek bővítése támogatandó, de kérdés, hogy meddig érdemes bővíteni a 10-20 százalékos kapacitásfaktorral működő erőműveket.
Az ennél is fontosabb kérdés, hogy a karbonsemleges atomerőművek helyett a barna- és feketeszénnel működő szénerőművek bezárása mennyiben segítette volna a szén-dioxid elleni harcot. A jelenlegi felállásban sajnos a bővülő zöld erőművek, az amúgy is szén-dioxid mentes atomerőművek helyét veszik át, miközben a szénerőművek továbbműködnek.
2010-ben Németországban 21 GW beépített atomenergia kapacitás állt rendelkezésre. Ez 2023-ra 0-ra csökken, ami további nyomást helyez az energiatermelési iparra. 21GW kapacitás 90%-os kapacitásfaktorral 165 TWh energia előállítását jelenti, ami több, mint 135 millió tonna szén-dioxid kibocsátást jelent szénalapú erőművel. Ennyit lehetett volna megspórolni évente, ha az atom helyett a szenet vezetik ki, a bányászattal járó egyéb károkat nem is említve.
A 135 millió tonna érzékeltetéséhez vegyük alapul a 2020-ban az Unióban, Egyesül Királyságban, Írországban és Norvégiában eladott autókat. Ezekben a régiókban 11.6 millió autó talált gazdára, átlagosan 107.8 g/km szén-dioxid kibocsátással. Ez azt jeleni, hogy a 2020-ban az említett régiókban eladott autók 107 959 kilométert tudnak megtenni fejenként ennyi szén-dioxidból, ami 5-10 éves használatnak felel meg. Tehát az összes 2020-ban eladott autó 5-10 éves kibocsátását könnyedén meg lehetne spórolni, évente.
Érdekes módon az autók kibocsátása mégis jóval hangsúlyosabb kommunikációt kap Brüsszelben, mint a szennyező erőműveké.

Összegzés

Az írásban először átnéztük, hogy milyen elvi problémák szólnak az atomerőmű bezárása ellen, a második részben pedig megnéztünk egy gyakorlati példát.
Az adatok és tapasztalatok mutatják, hogy a magyarországi energiatermelésben szükség van

  • Több szélerőműre
  • Több napelemre háztetőkön, hogy ne a természettől vegyük el a helyet
  • Több geotermikus energiára, távfűtés és meleg víz ellátás területén
  • És sok atomenergiára

Az is világosan látszik, hogy az időjárásfüggő megújulók mellet szükség van valamilyen alaperőműre, az áramellátás zavartalan biztosításához. Nem sikerült értelmezhető alternatív tervet találni, hogy miből pótolná Magyarország a kieső 4400 MW kapacitást, amennyiben leállítanánk a két paksi projektet, sajnos üres frázisokon kívül semmi használható nincs az interneten.
Fontos lenne, hogy minél előbb és minél nagyobb mértékben csökkentsük a szén-dioxid kibocsátást, hogy megállítsuk a klímaváltozás negatív hatásait. Fontos látni, hogy az energiaipar ebből a szempontból kulcsfontosságú. Hiába vezetünk takarékosan vagy cseréljük le a hűtőszekrényt korszerűbbre, ha a politika 100 millió tonnás nagyságrendben pöfögi a levegőbe a káros anyagokat feleslegen.

Immerathi templom bontása
Manheim
Facebook kommentek

57 hozzászólás

  1. I wish I knew of about this disease earlier. doxycycline 100mg twice a day for 7 days Berthiaume MJ, Raynauld JP, Martel- Pelletier J, LabontГ© F, Beau- doin G, Bloch DA, Choquette D, Haraoui B, Altman RD, Hochberg M, et al Meniscal tear and extrusion are strongly associated with the progresion of knee osteoarthritis as assessed by quantitative magnetic resonance imaging.

  2. If the cells don t take in this sugar it leads to higher levels of glucose and insulin circulating through the body in the bloodstream. nolvadex d

  3. where do ibuy clomid online with viagra The method according to claim 1, wherein the pharmaceutical composition comprises less than 5 by weight of trans-clomiphene or a pharmaceutically acceptable salt thereof, wherein said less than 5 by weight is based on a total weight of A B.

  4. side effects of clomid in men Regardless, in the absence of definitive data showing that testosterone therapy does not increase risk of prostate cancer progression or recurrence in these men, regardless of prostate cancer severity, men undergoing testosterone therapy should continue to be closely and regularly monitored by their clinicians.

  5. buy cialis online europe And An Ran tapped online pharmacy ed drugs hard on the notebook, rushing to write a paper on electrical energy storage, ready to be published in the Stars journal published this month

  6. The benefits of Hux s model go beyond just the price, said Candice Casto, who picks up medications for herself and her husband at Freedom and for her handicapped father at Pickerington cialis online reviews The duration of action of tadalafil is longer than that of sildenafil or vardenafil

  7. buy priligy cheap Madeline Kennedy is a health writer for Insider covering a wide range of topics including reproductive and sexual health, mental health, nutrition, and infectious disease

  8. priligy But it might not mean life or death if you re aware enough to take your ED meds an hour or so before intercourse begins

  9. In particular, ED medications can interact with nitrates and nitroglycerin used to treat angina and other heart conditions, such as congestive heart failure CHF walmart priligy Dapoxetine is a selective serotonin reuptake inhibitor SSRI that increases the level of serotonin in nerves to improve control over ejaculation and increase the time taken to ejaculate

  10. Also, there are a number of e-commerce pharmacies from brands available at Cialis cheapest cialis Most of the time when you think about Cialis, you think of it coming in a pill, since this is the most common preparation of the drug

  11. Levitra Avec Dapoxetine [url=http://buycialikonline.com]buy cialis 5mg daily use[/url]

  12. [url=https://buycialikonline.com]cialis 40 mg[/url] Acheter Du Propecia Franceachat De Propecia En Espagne

  13. Vagy erőművet kell építeni, vagy energia tároló kapacitást. Egyik megoldás sem olcsó és egyszerően kivitelezhető. A gáz függőség meg az oroszok szankcionálása egy hülyeség.
    Az atomerőműhö fűtőanyag kell, az USA is az oroszoktol veszi. A szankiciókról meg annyit, hogy globális piac van, ha nem európa veszi meg az orosz gázt akkor más. Belegondolt már valaki, hogy pl az északi áramlathoz mi köze van az usának???

  14. Miért nem esett szó a biomasszáról? Mi lesz a nukleáris hulladékkal? Ettől függetlenül az íras több következtetésével egyet lehet érteni.

  15. Nekem néhány dolog nagyon hiányzott a cikkből. pl. Milyen ökológiai lábnyoma van a fűtőanyag előállításnak és a kiégett fűtőanyag tárolásának? A globális felmelegedéssel egyidejűleg a Duna átlagos vízhozama csökken. Az elmúlt években többször előfordult hogy kritikus volt a víz mennyisége amelyet Paks 1-hez használnak, és a visszaáramoltatott víz hőmérséklete a megengedett felett volt ami károsítja a folyó élővilágát. Hogy tudnák biztonsággal hűteni a két erőművet, ha már ezzel az eggyel is lehetnek problémák, különösen úgy hogy a vízügyi adatokban hosszútávon romlással kell számolni?
    Ezekkel a problémákkal együtt is meg kell építeni Paks 2-t vagy elég lenne Paks 1 élettartamát további 25-évvel meghosszabbítani?

    1. Nem lehet a végtelenségig nyújtani az atomerőművek élettartamát… Paks már így sem új (40 éve nyitották meg), és 15 évig épült. (A jelenlegi tervezett leállás a ’30-as évek – 50 éves üzemidő -, de szerintem még kicsit kitolják, mivel úgy is csúszni fog Paks 2.) Mire Paks 2 megépül, már vagy 60 éve fog üzemelni Paks 1, vagyis Paks 2 – ha megépül – leginkább le fogja cserélni Paks 1-et (esetleg egy “rövid” átmeneti időszakot leszámítva)… (Gondolom téged sem nyugtatna meg egy 80-100 éves atomerőmű üzemeltetése.)

  16. Tisztelt szerkesztő/újságíró/lektor stb. úr/úrhölgy!

    Nem volna lehetséges a közzététel előtt a cikkeket tisztességesen és elvárható módon megírni, kijavítani a helyesírási és szakmai hibákat??? Itt a nagy DIGITÁLIS JÓLÉTBEN egyre nagyobb az igénytelenség! Csak néhány példa (még nem olvastam végig a cikket, csak bele-bele olvastam, de már sikerült kiszúrnom néhány szarvas hibát…)

    Pl.: a teljesítmény mértékegysége megawatt, ennek jele MW (MV mi akar lenni? Megavolt?)

    “Atomerővűveiket” Betű elírás… (Hát már egy nyomorult helyesírás ellenőrzőt sem képesek az úgynevezett “újságírók” használni a cikkeik megírásakor?)

    “Amég a napelemek időjárás függőek” Betű elírás… fogalmazási hiba… (nem volna helyesebb azt írni, hogy “Működésük időjárásfüggő?” vagy “A napelemek által termelt energia mennyisége időjárásfüggő?”.

    Hozzáteszem: nem vagyok nyelvész, “csak” egy általános iskolát végzett átlagpolgár… (Nincs kedvem/időm további hibákat vadászni a cikkben és javaslatokat tenni a javításukra. Gratulálok a színvonalas munkájukhoz!)

    1. “amég” – Egyszer lehet elírás. De négyszer szerepel a szövegben! 🙁 A magyar nyelvben ilyen szó nem létezik. “amíg” a helyes szó.

      1. Sok a csúsztatás és a félrevezetés. Pl. a naperőmű területét összehasonlítani az atomerőművel. Hiszen az elöbbi házak tetején is lehet. 2020 elötti adatokra hivatkozni…

        1. A területi alapú összehasonlítás azért lényeges, mert egyelőre egész Európában napelem parkok telepítése zajlik. Ez a helyzet. A cikk is említi, hogy a háztetőkre telepítés preferálandó.

          1. A területi alapú összehasonlítás a lehető legkedvezőbb az atomenergia számára. A sugárzó hulladék alapú összehasonlítás meg a legkedvezőtlenebb lenne. Ezért is nem szerepel a cikkben.

Hozzászólás a(z) ruirway bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé, név/email megadása nem kötelező